Én üzenet

Gyakran előfordul, hogy kihoz a sodrunkból a gyerek viselkedése és hiába szólunk, utasítjuk rendre, mégsem változtat, sőt annál inkább folytatja, a kamasz gyerek pedig egyszerűen faképnél hagy minket, legrosszabb esetben vissza is szól.

Ilyenkor nem értjük, mit nem ért, még dühösebbek leszünk és még nagyobb nyomatékkal mondjuk mit is szeretnénk. „Hagyj már békén kérlek”, „Befognád végre a szád?”, „Nem hiszem el, hogy képtelen vagy nyugton maradni”, „Muszáj így ordíttatnod a tévét?”, „Mit kell ennyit tökölni?”, „Mozdulj már meg!”

Minden jó szándékunk ellenére ezek a mondatok sértik a gyerek önérzetét. Vádló, fenyegető üzenetük van, bántanak, támadnak. Rossznak, hibásnak, elviselhetetlennek minősítenek, ellenállást váltanak ki, védekezésre kényszerítik a gyereket. Nem érjük el a célunkat vele, ha mégis az csak a megfélemlítés miatt lesz. Ha igazán eredményt szeretnénk elérni, nemcsak a feszültséget levezetni, érdemes az én üzenettel próbálkozni.

Az én üzenet egy olyan módszer, aminek segítségével elmondhatom a másiknak, hogy mi a bajom, mégsem bántom meg, nem kockáztatom a kapcsolatom. Nyílt, vállalható, őszinte megnyilvánulást tesz lehetővé számomra. Félreértés ne essék, ez nem bájcsevegés! Nem tünci-münci anyuci leszek amikor így beszélek.

Az én üzenet alkalmas arra, hogy jól megmondjam a magamét, kulturáltan, udvariasan. Lényege, hogy magamról beszélek. Azt mondom el a másiknak, engem hogyan érint az ő viselkedése. Nem korholom le, nem ítélkezek, hanem elmondom, hogy nekem mi a bajom, velem mi van.

Azaz egyesszám első személyben beszélek, az érzéseimet, igényeimet fogalmazom meg. Például így: „Elfáradtam, szeretném végig gondolni a dolgomat, szükségem van egy kis nyugalomra.”, ”Nem hallom mit mond a testvéred, pedig annyira szeretném tudni mi történt vele a suliban”.

Ebből pontosan tudja mit szeretnék, mi a bajom a helyzettel és mit tud tenni a megoldás érdekében, utasítás, kioktatás, szidás, kritizálás nélkül. Az agresszív, erőszakos, hatalmi megnyilvánulások helyett, érdemesebb önérvényesítésre én-üzenetet használni, mert ez utóbbi együttműködést kezdeményez, érzékenyít, konszenzust keres.

Az én üzenettel úgy beszélek a saját érzéseimről, igényeimről, hogy értük teljes mértékben vállalom a felelősséget. Azaz nem hibáztatom a másikat és nem éreztetem vele, hogy miatta érzem magam rosszul.

Az én üzenet egy őszinte, hiteles megnyilatkoztatás. Az ilyen fajta kommunikáció segíti a megértést, az együttműködést, építi a kapcsolatot. És nem utolsó sorban fejleszti a gyermek érzelmi intelligenciáját. Használjátok bátran!

Ha szeretnéd elsajátítani ezt a technikát jelentkezz gyakorlatorientált online képzésünkre. Várjuk érdeklődésed!

Hasonló cikkeink

  • Miért csináljuk?

    „Mutass utat” című projektünkben egy élhetőbb jövőért dolgozunk. Hiszünk abban, hogy a tehetségek kibontakoztatásával az emberiség életminőségének javulásához járulunk hozzá. Hiszen a tehetségek munkaerőpiaci megjelenése a társadalom legfőbb erőforrása. Ma Magyarországon a társadalom legszegényebb 30 százaléka neveli a magyar gyerekek több mint felét, ezzel együtt a tehetséges gyerekeknek is legalább a felét, akik a mélyszegénységből…

  • Sportoló gyerekek mentális fejlesztése

    Gondoltad volna, hogy 11-14 éves gyerekek ugyan úgy képesek fejben dolgozni, mint a felnőttek? 2020-ban megvalósult „Fejben dől el” programunkban nagyon jó volt látni, ahogy a gyerekek a sportolás mentális felkészülésével kapcsolatos információkat és módszereket milyen könnyen értették meg és alkalmazták. A gyerekek a foglalkozások során jobban megismerték önmagukat, tisztába kerültek képességeikkel, felfedezték erősségeiket és…

  • Értő figyelem

    A hétköznapokban betöltött szerepeinkben gyakran félrecsúszik a kommunikáció. Minden jó szándék ellenére sértődünk meg, vagy lesz szomorú a másik. „Te nem is figyelsz rám!” Hangzik el ilyenkor. Pedig figyelünk, csak nem úgy ahogy ő szeretné, ahogy neki jó. Vajon miért érzi a másik fél, hogy oda sem figyelek, pedig vissza is tudom idézni, amit mondott?…

  • Fejben dől el!

    Gondoltad volna, hogy a sportoló gyerekek többségének fogalma nincs arról, mit jelent „fejben ott lenni” edzésen, versenyen? 2020-ban megvalósult mentális fejlesztő programunkban 10 sportban tehetséges gyerkőc vett részt. A tehetségekre egyébként is jellemző interperszonális gyengeségek szinte kivétel nélkül megfigyelhető volt rajtuk. A kiemelkedő szintű sport képességeik mellett önbizalomhiányt, alacsony érzelmi intelligenciát és egyéb mentális gyengeségeket…

  • Mit tehetünk értük?

    Egy hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó alapítványnak szívszorító téma a mélyszegénység problémája. Ma Magyarországon a társadalom legszegényebb 30 százaléka neveli a magyar gyerekek több mint felét! Ez megdöbbentő adat főként, ha arra gondolunk, hogy a hátrányos helyzetű családok gyerekeit veszélyezteti leginkább a lemaradás az élet minden területén. Mit tehetünk az esélyegyenlőség érdekében? Egyre több civil összefogás…

  • Kiket támogatunk?

    A tehetség nem válogat. Megjelenik itt, ott, amott, különböző formában. Fajra, nemre, bőrszínre, társadalmi helyzetre tekintet nélkül, egyszer csak kinyílik, mint egy rózsa. A környezeti hatás bontakoztatja ki, ha sikerül megfelelő teret adni neki. Ma Magyarországon sok olyan gyermek van, aki csak azt érzi, hogy más, mint a többi. Megfelelő családi háttér nélkül nem tud…