Értő figyelem

A hétköznapokban betöltött szerepeinkben gyakran félrecsúszik a kommunikáció. Minden jó szándék ellenére sértődünk meg, vagy lesz szomorú a másik. „Te nem is figyelsz rám!” Hangzik el ilyenkor. Pedig figyelünk, csak nem úgy ahogy ő szeretné, ahogy neki jó.

Vajon miért érzi a másik fél, hogy oda sem figyelek, pedig vissza is tudom idézni, amit mondott? Sőt még véleményeztem is, persze azt meg ő nem hallja meg. Hogyan lehetne úgy figyelni, hogy elégedett legyen?

Amikor hallgatom, amit a párom vagy a gyerekem mond és közben teszem a dolgom, vagy éppen a bevásárló listát állítom össze fejben, vagy hallgatom persze, csak ki is kell találnom mit dobjak össze vacsorára, akkor joggal lázad fel.

Igaz vissza tudom idézni szó szerint, amit mondott, ez mégsem elég neki. Többet akar. 100%-os figyelmet. Valamit el szeretne mondani, amiben több van, mint amit szavakkal ki lehetne fejezni. Azt szeretné, ha megérteném őt, nem pedig csak azt, hogy hallgassam végig.

Az értő figyelem több a hétköznapi figyelemnél. Az értő figyelem a másik megértésének egy magasabb foka. Amikor azt értem ki az elbeszéléséből, amit valójában el akar nekem mondani, nem pedig azt, amit én szeretnék megérteni belőle.

A teljes figyelmemmel hallgatom, a saját gondolataimat, megérzéseimet, a sztorijához kapcsolódó saját tapasztalataimat, hipotéziseimet teljes mértékben kizárom. Csak ő van akkor nekem, senki és semmi más. Hallgatom szavak szintjén és figyelem az érzések, igények szintjén. Nem ítélkezek, nem mondok véleményt, csak figyelek. Bármit is mond, az a fontos nekem, amit ő szeretne a tudtomra hozni.

Tudomásul veszem, nem minősítem és főleg nem teszek fel kérdéseket. Nem is engedem, hogy bármilyen kérdés megfogalmazódjon bennem. Még nem. Majd, ha szeretné, hogy kérdezzek majd csak akkor. Majd, ha jelzi, hogy most én jövök, ha szeretné tudni mit gondolok. Egészen addig, míg ezeket a jeleket nem kapom, csak figyelem, hallgatom, értelmezem.

Alkalmanként visszajelzek egy érzést, amit felfedeztem benne vagy egy igényt, amit érzékelek. Visszatükrözöm azzal a szándékkal, hogy még biztosabb lehessek a dolgomban. Minden figyelmem rá szegezem. Értem, amit mond, nincs kétségem. Ha mégis mellélőnék, úgy is kijavít.

Így kerülök még közelebb hozzá, így nyerem el a bizalmát és így jutunk el ahhoz az intimitáshoz amire mindkettőnknek szüksége van. Itt kezdődik a feltétel nélküli elfogadás, azaz érzi, hogy bármit mondhat, bátran megnyílhat, nem fog sérülni benne. Nem kell szégyenkeznie, vállalhatja önmagát, belső világát, mélyen őrzött gondolatait, érzéseit. Ebben a közegben szeretne lenni, így jó beszélgetni.

Az értő figyelem remek eszköz a másik meghallgatására, a maximális figyelem biztosítására. Használjátok gyakran!

Hasonló cikkeink

  • Én üzenet

    Gyakran előfordul, hogy kihoz a sodrunkból a gyerek viselkedése és hiába szólunk, utasítjuk rendre, mégsem változtat, sőt annál inkább folytatja, a kamasz gyerek pedig egyszerűen faképnél hagy minket, legrosszabb esetben vissza is szól. Ilyenkor nem értjük, mit nem ért, még dühösebbek leszünk és még nagyobb nyomatékkal mondjuk mit is szeretnénk. „Hagyj már békén kérlek”, „Befognád…

  • Miért csináljuk?

    „Mutass utat” című projektünkben egy élhetőbb jövőért dolgozunk. Hiszünk abban, hogy a tehetségek kibontakoztatásával az emberiség életminőségének javulásához járulunk hozzá. Hiszen a tehetségek munkaerőpiaci megjelenése a társadalom legfőbb erőforrása. Ma Magyarországon a társadalom legszegényebb 30 százaléka neveli a magyar gyerekek több mint felét, ezzel együtt a tehetséges gyerekeknek is legalább a felét, akik a mélyszegénységből…

  • Mit tehetünk értük?

    Egy hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó alapítványnak szívszorító téma a mélyszegénység problémája. Ma Magyarországon a társadalom legszegényebb 30 százaléka neveli a magyar gyerekek több mint felét! Ez megdöbbentő adat főként, ha arra gondolunk, hogy a hátrányos helyzetű családok gyerekeit veszélyezteti leginkább a lemaradás az élet minden területén. Mit tehetünk az esélyegyenlőség érdekében? Egyre több civil összefogás…

  • Sportoló gyerekek mentális fejlesztése

    Gondoltad volna, hogy 11-14 éves gyerekek ugyan úgy képesek fejben dolgozni, mint a felnőttek? 2020-ban megvalósult „Fejben dől el” programunkban nagyon jó volt látni, ahogy a gyerekek a sportolás mentális felkészülésével kapcsolatos információkat és módszereket milyen könnyen értették meg és alkalmazták. A gyerekek a foglalkozások során jobban megismerték önmagukat, tisztába kerültek képességeikkel, felfedezték erősségeiket és…

  • Kiket támogatunk?

    A tehetség nem válogat. Megjelenik itt, ott, amott, különböző formában. Fajra, nemre, bőrszínre, társadalmi helyzetre tekintet nélkül, egyszer csak kinyílik, mint egy rózsa. A környezeti hatás bontakoztatja ki, ha sikerül megfelelő teret adni neki. Ma Magyarországon sok olyan gyermek van, aki csak azt érzi, hogy más, mint a többi. Megfelelő családi háttér nélkül nem tud…

  • Fejben dől el!

    Gondoltad volna, hogy a sportoló gyerekek többségének fogalma nincs arról, mit jelent „fejben ott lenni” edzésen, versenyen? 2020-ban megvalósult mentális fejlesztő programunkban 10 sportban tehetséges gyerkőc vett részt. A tehetségekre egyébként is jellemző interperszonális gyengeségek szinte kivétel nélkül megfigyelhető volt rajtuk. A kiemelkedő szintű sport képességeik mellett önbizalomhiányt, alacsony érzelmi intelligenciát és egyéb mentális gyengeségeket…